Én már az Ünneprontók ünnepében felfigyeltem Isla Fisherre, persze abban nem volt valami hatalmas szerepe.  De mérföldkőnek jó, mert az az első fontosabb produkciói között volt. Most végre főszerepben láthatjuk az Egy boltkóros naplójában.

Rebecca kedvenc időtöltése a vásárlás. Önfeledten költekezik, amitől boldognak érzi magát. A boldogság nem tart sokáig, mert munkahelye felmond neki és a nyomában van a városi adósságbehajtó hatóság is. Egy-kettőre új munkahelyet talál, így már csak az adóhatóságot és a vásárlási függőségét kell megoldania...

Ezt a filmet is eltehetjük a jól sikerült könyvadaptációk mellé. A célközönség ugyan a csajok voltak, de én is jól szórakoztam rajta. Rengeteg poén nagyot ütött, jókat nevettem. Ez a vásárlási-láz ötlet tetszik, az ábrázolása, például amikor a kirakatbabák hívogatják az nagyon ötletes. Egyébként is létezik ilyen betegség és akár lehetne ez a film figyelemfelkeltő is. Bár éreztem a sablonszálakat és a történetet néhol ki lehetett találni, de ettől még nagyon szórakoztató. Isla Fisher akár még bekerülhet a nagy nevek közé. Nekem kimondottan tetszett az ebben a filmben való alakítása. Ha a szereposztást nézem a főbb szerepekben csupa ismeretlen név, de mellékszerepekben azért feltűnik egy-két "nagy" is. Nagyszerű vígjáték egy kis romantikával fűszerezve, nem csak csajoknak!

Best of beszólás: -Nem is tudtam, hogy te beszélsz Pradául!?

Ami gáz: nem volt ilyen.

A film pedig: Ütős!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.